Júl. 31-én Marosvásárhelyen a városi tanács ülésén hosszas vita után megszavazták, hogy a város egyik főutcája visszakapja régi nevét: újra Kossuth utca lesz. Moraru Octavian tanácsos érvei szerint az utca a bécsi diktátum után kapta a nevét. A továbbiakban Lendvai Pál, az ötvenes években Ausztriába emigrált újságírónak a Humanitas Kiadónál megjelent könyvéből idézett, amely szerint "ez az öntelt varázsló" (Kossuth) teljes alávetettséget követelt, és aki ennek nem tett eleget, azt a kiirtással fenyegette meg. - Kossuth nem a román nép érdekeiért harcolt, hanem ki akarta végezni a románokat - jelentette ki Moraru. Spielmann Mihály mesének nevezte a románok kivégzéséről szóló történeteket, és utalt arra, hogy 1850-ben két román püspök találta ki a 40 ezres számot, hogy minél több kártérítést kérhessenek Ferenc Józseftől. Hozzászólásában utalt arra, hogy az erdélyi románok és a zsidók Kossuthnak köszönhetik a felszabadításukat, a magyar és a román polgárság pedig a lehetőséget a fejlődésre. /(bodolai): Újra van Kossuth utca Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./ Visszakapta nevét a Kossuth Lajos utca Marosvásárhelyen. A Kultúrpalota vagy a vár mellett ez az elnevezés is szerves része a város történelmének. Az utca száz esztendőn át viselte Kossuth Lajos nevét, első erdélyi szobrát is Marosvásárhelyen emelték, dr. Bernády György kezdeményezésére. Az 1899-ben felavatott szobrot 1920-ban tüntették el. Ekkor változtatták meg először az utca nevét is, majd 1940-től 1986-ig volt újra Kossuth utca. /(bodolai): Igazságtétel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
